A fiatalok, miután szüleik vagy osztályfőnökeik már nem ráncigálják őket, nem igazán látogatják ezen intézményeket amíg maguk rá nem éreznek. Hogyan csomagolta át trendivé egy tanulmány az 1929-ben, az akkori világkiállításra épült barcelonai falumúzeumot?
A Poble Espanol, vagyis spanyol falu, a katalán főváros egyik fő nevezetessége. A spanyol művészeti élet bemutatására nyílt meg, 49 000 négyezetméternyi területen a különböző tájak építészeti jegyeit és hagyományait 117 épületben bemutató skanzen. A terv, amely most ismertetésre kerül, briliáns, hiszen azt a problematikát oldja fel, ami sok desztináció vagy látványosság menedzsmentjének fejtörést okoz: hogyan jelenítsük meg egységesen a sokszínű tartalmat.
Mintha messziről, vagy valamilyen szűrőn át szemlélnénk a motívumokat. Érdemes ezt a trükköt ellesnünk, hiszen az egyszerűsítés sokat segíthet, de arra vigyázni kell, hogy a vezérmotívumok megmaradjanak. A barcelonai példa végletekig leegyszerűsíti a gazdag alkotásokat és a bennük rejlő egy-egy elemet domborítja ki. Mivel a múzeumfaluban is egymás mellett-fölött-alatt jelenik meg a sok-sok eltérő stílus, az új arculati terv is hozza ezt a szerkezetet, rendezetlenül, válogatva, de minimum 2-3 elemet kiragadva üzen, plakáton, kiadványon, belépőjegyen.
Egy arculat akkor jó, ha meghökkentő, kiugró, üzenetet hordoz, fiatalos is. Az sem mellékes, hogy mennyire hagy fejben nyomot: ezt kifejezetten jól eltalálta az Atipus tervezőcsapata. Mielőtt publikálják, alkalmazzák, már a terveken is érdemes minden lehetséges megjelenési felületet számba venni, és jól megnézni a formákat, nehogy úgy járjunk, hogy gravírozni nem lehet, képernyőn nem szép, vagy elforgatva valamilyen pejoratív forma adódik. Egyébként a jelenlegi arculat sem rossz, ötletes és következetes, most mi mégis a fiatalos szemlélettel megfogalmazódott koncepciót értékeljük.
Legfontosabb szempont egy arculati megjelenés esetén pont az ügyfelek megnyerése. Ez akkor tartható, ha hiteles a koncepció, finom, letisztult és emberközeli, felhasználóbarát. A legsikeresebb jelképeink, akár a keresztény kereszt, akár a Nike pipája jut eszünkbe, pont az egyszerűségük miatt befogadhatóak. Ma már a közösségi médiumok is csak egy „f”, egy „g+” vagy egy „in” megoldással operálnak, de a szomszédos Ausztriában működő Interspar-hálózat is egyszerűsítette igencsak hosszú logotípiáját egy IN-re. Azt szoktuk mondani, hogyha egy ovis le tudja rajzolni, akkor már félig sikeres a mű.
Mint írtuk is, ez egy koncepció, egyelőre nem is került bevezetésre, így az ügyfelek sem tudják támogatni, vagy ellenezni. Arra azonban mindenképpen jó, hogy megtanít ezen elvek mentén gondolkodni és rámutat, hogy gondos tervezőmunka után kapjuk a legjobb eredményeket. El is lehet, sőt kell szakadni a kliséktől, bátran és egyszerűen kell lépni. Nem baj, ha az ajtót berúgjuk néha!
Az állami vagy önkormányzati vezetők nem nagyon szeretik, ha piszkálgatják a már évtizedek óta létező jelképeiket, címereiket. Rendjén is van ez, mindent a megfelelő helyen kell kezelni, azonban ha a látogató szemével, fülével, orrával is gondolkodunk, más a helyzet egy kicsit. Ugyanakkor az sem szerencsés, ha egy politikai váltógazdaságban minden új ember egy új eszmét hoz be és valósít meg. Ebből a szempontból szerencsés a barcelonai múzeumfalu, mert magáncégként üzemel és gondolkodik is, figyel a trendekre és nyitott még a hajmeresztő ötletekre is. Az biztos, hogy ez a tanulmánymunka hiteles, azt pedig ki-ki eldöntheti, hogy neki bejön-e.
A fiatalok, miután szüleik vagy osztályfőnökeik már nem ráncigálják őket, nem igazán látogatják ezen intézményeket amíg maguk rá nem éreznek. Hogyan csomagolta át trendivé egy tanulmány az 1929-ben, az akkori világkiállításra épült barcelonai falumúzeumot?
Lucern turisztikai hivatala menedzselésében számos prospektus, online felület létezik, mind-mind szép kivitelben és aktuális tartalommal. Most mégis egy kártya-méretűre összehajtható kiadványt mézünk meg, amelyek egymás mellett a plusz jelet testesítik meg.
Nem minden az online: vannak helyzetek, amikor egy jól felépített katalógussal, egy mínuszokban is használható kesztyűvel, amely nem gátol az okostelefonod masszírozásában, vagy egy jól felkészült síoktatóval, aki mindent tud a környékről, többre mész.
Ugye, a kép vizuális ereje mire képes? A legtöbbször idézett, fotózott és megosztott desztináció-márka Amsterdam városáé. Azt már kevesebben tudják, hogy az „I amsterdam” betűsor és turisztikai kampány, eredetileg egy 308 oldalas fotóalbum címe volt.