A turisztikai információszolgáltatás akkor jó, ha összehangolt, és az egyes pontokon ad releváns mennyiségű és minőségi adatmennyiséget. Szükséges-e összehangolni a munkát, vagy mindenki maga próbálkozzon, aztán győzzön az ügyesebb, vagy gazdagabb?
Az információ ma kulcskérdés. Akár felhasználói, akár szolgáltatói oldalról nézzük. Most ez utóbbi kapott újfent figyelmet azzal, hogy egységes, országos turisztikai információs pont-építmények tervezésére írt ki pályázatot a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata. A TÁJ/PONT címmel meghirdetetett ötletversenyre felhívás keretében várták a terveket, amelyre az érdeklődés nagy volt, hiszen manapság a legváltozatosabb formában, anyagokon, méretben és helyeken juthatunk, vagy éppen nem juthatunk hozzá a legalapvetőbb tudnivalókhoz. A díjak összege sem volt alacsony, persze az alkotó-tervezők nem spóroltak az anyaggal és a kreativitással sem!
A TDM-ek közül az aktívak most összehangolt tábla-megoldást ajánlanak a helyi szolgáltatóknak, még az országos kivitelezési háttér-segítséget sem megspórolva, a fővárosban viszont továbbra is lepukkant, elavult és rongálásoknak kitett a nyilas jelzőrendszer. A nyíregyházi rendszer már intelligens, mivel részletesebb információs oldalakra vezető QR-kódokkal is operál, csakúgy, mint az egyre többet felhozott zágrábi minta, amely immár három éves. A jelenlegi magyar kiírásra olyan kisebb épületterveket vártak a projekt megálmodói, amelyeket karakteres építészeti eszközök jellemeznek, figyelemfelkeltők, ugyanakkor a kialakult falu- vagy városképet nem rombolják. A hordozó-alkalmatosságok az elképzelések szerint interaktív és dinamikus elemeket is kapnak majd.
Ez a pályázat most kísérletet tesz arra, hogy egy jól megfogalmazott, körülhatárolt, feltűnő és egyértelmű építményrendszer betölthesse ezt a funkciót, amelynek megvalósulásához a elengedhetetlen lesz a helyi közösségek, önkormányzatok, valamint a magyar turizmus vezető cégeinek az együttműködése, kapcsolt kommunikációja. A pályázatot a 40. évesnél fiatalabb építőművészek, építészmérnökök, építészek vagy belsőépítészek nyújthattak be. Egy pályázó csak egy tervvel indulhatott. A bíráló bizottság munkája nem volt nyilvános, a pályázat értékelését zárójelentésben hozták nyilvánosságra. A beérkezett munkákat kiállítás keretében mutatta be decemberben az MMA.
I. díj 1.500.000 ft díjazással Nagy György
II. díj 1.300.000 ft díjazással Pálóczi Tibor megosztott
III. díj 1.000.000 ft díjazással Török Bence
megosztott III. díj 1.000.000 ft díjazással szerzője Szabó Péter
Kiemelt megvétel 600.000 ft díjazással: Nyári Attila és Nedeczky Zsolt, Vörös Balázs, Kecskés Péter
Megvétel 500.000 ft. díjazással: Zétényi Zsófia és Palotai Dániel, Pelle Zita, Kóródy Anna és Szendrei Zsolt, Beke András
A hiánypótló hálózatot azzal a céllal hoznák létre, hogy a látogatók általános tájékoztatást kapjanak az egyes települések és környezetük történetéről, természeti, műemléki, és történelmi nevezetességeiről, egyéb turisztikai célpontjairól, szállás- és étkezési lehetőségeiről.
Korábban már számos kísérlet és ötlet volt arra, hogy egy egységes információs hálózat megszülethessen, azonban ezek még kisebb régiókban sem tudtak kiteljesedni és egységes formát ölteni. Remélhetőleg, a mostani Táj/pont igazi támpontként is szolgál majd.
Nyíregyházára és a Nyírségbe érkező turisták tájékoztatására új TDM-arculatú útbaigazító táblákat helyezett ki a Nyírség Turizmusáért Egyesület, talán a TDM-ek közül elsőként. A saját forrásból kiépített tábla-rendszeren egyedülálló módon, valódi desztinációs szemlélettel népszerűsítik egymást a turisztikai attrakciók és a szolgáltatók. A táblák újszerűsége tartalmukban van, mivel a képi megjelenés és pontos elérhetőség mellett lehetőséget adnak arra, hogy a turisták QR-kód alkalmazásával keressék fel az ajánlott helyeket. Ez jó hír, de részeredmény. Jó lenne, ha a Táj/pont rendszer megérkeztével ezek a táblák nem kerülnének kidobásra, de még jobb lenne, ha a legsikeresebb hazai rendszerek tapasztalataira is építene az országos információs ponthálózat: ez mindenképp pozitívan lendítené ki versenyképességünk és hatékonyságunk mutatóját.
Mint írtuk is, a táblák piaci jelenléte igen változatos. Számos rendszer létezik, van ahol elegendő, van, ahol nagyon kevés, és van, ahol az összehangoltság hiányából fakadóan, egymás mellett él több informáiciót adó rendszer is. Ez utóbbi inkább a fővárosra jellemző, ahol amúgyis kaotikus a turizmus-menedzsment. Legutóbb a Liszt Fenec Nemzetközi Repülőtéren nyitott a BKK ügyfélpontot, nem messze a Budapestinfo Ponttól. Jó lett volna, ha a fővárosi cégek összedolgoznak, és egy helyen lehet megkapni mindazt, ami alapvető a látogató számára. Nem helyette választani. A reptér ugyanakkor felhagyott saját, helyi információs egységének üzemeltetésével, amit szintén átvehetett volna az álom-pont. Vajon, tájpont is lesz a légikikötő területén? Bizonyos értelemben jó lenne, de, ha a mostani állapotokat nézzük, turista-szemmel már kevésbé.
A turisztikai információszolgáltatás akkor jó, ha összehangolt, és az egyes pontokon ad releváns mennyiségű és minőségi adatmennyiséget. Szükséges-e összehangolni a munkát, vagy mindenki maga próbálkozzon, aztán győzzön az ügyesebb, vagy gazdagabb?
Ha Gyula városáról hallunk, akkor a tudatos fejlesztés, az újdonságok sajátosságainak ismertetése és a városvezetés turizmus iránti elkötelezettsége a téma. A polgármester és turisztikai menedzsment vezető kéz a kézben építkezik és kommunikál.
Nemcsak egy-egy városkártya lehet sikeres, de az azokat rendszerező, értékelő munka, illetve az ez alapján most megszületett katalógus elektronikus formája. A lista nem sorolja a budapesti kártyát, annak ellenére, hogy a termék a negyedik legjobb Európában.
A Százszorkép Kiadó honlapján Kányádi Sándort idézi: "A léleknek is rétegesen kell öltözködnie, álomba, emlékbe, hagyományba." Mit tud a naptáras-képes cég, miben tud különbözni a többi kiadó sorozatától? Az újdonságok között ott a népszerű bor-sör téma is.