Küldetés is van mögötte

A cél nem csupán a több vásárló, hanem a minőség javítása a tejtermékek előállításában, illetve annak minden fázisában. A 2014. év során az Alföldi Tej Kft. országos programot hirdetett. A társaság célja, hogy segítse tagjait a stratégiai és a napi szakmai döntések előkészítésében, megerősítse a tenyészetet abban a szakmai előrehaladásban, ami erőssége lehet a jövőben, de egyúttal felhívja a figyelmet azon technológiai hiányosságokra, hibákra, melyek gátolhatják a termelést, kockáztathatják az állomány egészségét és ronthatják a szaporodásbiológiai státuszt. Mindemellett saját célunk is van, például a tudatos vásárlás.

Magyarabb a többinél?

A magyar tej, tejföl és a Riska márkanév nem becsapás-e csupán? A hazai polcokon a friss tejek többsége még mindig magyar, nem is beszélve a piacon, csapolva kapható fehér nedűről. A Riska és a magyar jelző vajon azt jelenti, hogy a fehérváriak magyar teje csak attól magyarabb a többinél, hogy azt mondja magáról? Illetve, hogy az éles a versenyt kikerülve, lustaságunkra és primer érzelmeinkre alapozva próbál bevágódni? Mondjuk, ezzel a módszerrel is lehet igazán magyaros, de az üzenet azért az: vegyél magyar terméket, mert azzal támogatod a hazai munkahelyeket és minőséget is kapsz.

Magyar, hazai, helyi …

A magyar termékek, a hazai előállítású, vagy feldolgozású termékek jelölés-rendszere ugyan nagyot lépett előre a Magyar Termék Nonprofit Kft. munkája nyomán, és a jelzések mögött valódi értékek és tartalmak vannak, továbbá, így nem is kizárólagos kommunikáció. Az összkép viszont nem egységes, sőt még mindig számottevően sok vállalkozás igyekszik ettől a rendszertől eltérő módon igazolni, hogy az ő terméke az igazán magyar. Ezt zavaros szituációt vette észre az Alföldi is, és kicsit pimasz módon vezette be a magyar jelzőt, amihez képest a Riska egy sokkal szerényebb és talán sikeresebb megoldás, és valljuk be semlegesebb is. Ráadásul, az Unió nem is lelkes, ha magyarnak nevezünk egy-egy terméket, a helyi előállítást viszont kifejezetten támogatja is.

Gyerünk Riska?!

Egyelőre az Alföldi Riska-projektje sikeres, önálló honlappal és facebook-profillal, játékokkal, nyereményekkel. A magyar termék megjelölés, illetve a hazai előállítású, vagy feldolgozású termékeké is javult az utóbbi fél évben, hiszen a Magyar Termék Nonprofit Kft. már több multiban is egységes rendszert tudott bevinni elsősorban a saját márkás portfólióban, és a beszállított termékek száma is meghaladja a 2400-at. Az Alföldi a Hungarikum Szövetség legutóbbi Íz-leld meg a magyart! c. rendezvényén is ott volt kis Riska-tehénkéjével.

A minőséget a hazaiban is meg kell fizetni

Megoszlanak a vélemények, van aki ragaszkodik a hazaihoz, van aki inkább a külföldi mellett teszi le voksát. Promóciós kisfilmeket készített a Magyar Termék Nonprofit Kft., de a Vidékfejlesztési Minisztériumban működő Hungarikum Bizottság Titkársága is annak érdekében, hogy tudatosítsa bennünk, melyek az igazi értékeink, jellegzetesen kimagasló termékeink és mit is jelent valójában a tudatos vásárlás. Egyre inkább elfogadottak a magyar termékek és a magyar márkák, elsősorban a 2008-as válság miatt. Az árakon sajnos az látható, hogy sokszor jóval drágábban jutunk hozzá a minőségi és autentikusan magyar élelmiszerekhez.

Mindent egy helyről

Az információ ma már hozzáférhető, a termékek még nem mindenhol. Ráadásul, egyre többen termelnek újra a ház körül, és lehet, hogy éppen a szomszédunktól tudunk kiváló minőségű, csirkét, mézet stb. beszerezni. Ezek a termékek egyelőre még nem kerültek összegyűjtésre és nem is nagyon kereshetőek online. Az viszont biztos, ha felcímkézünk egy terméket, egy szolgáltatást, akkor valódi védjegy-rendszerben érdemes csak gondolkodni és nem a sajátos megoldásokban, amelyek a magasabb célrendszert áshatják alá.