Ötletesség: Nagy csoportok vonhatóak be

A crowdsourcing egyre népszerűbb világában élünk, de ezt mindezidáig a múzeumok nem nagyon használták ki. Saját ötletekre épülnek a bemutatók, és nem kevés pénzt költenek kutatásra is, hogy kitalálják, mi érdekli leginkább a közönséget. Az itt bemutatandó a módszerrel, közvetlen és gyors, olcsó módon szabható a trendekhez a kínálat egy kulturális intézményben is. Az újnak számító eszközzel, egy szervezet a hagyományos esetben belsőleg, saját dolgozók vagy alvállalkozók által elvégzett feladatokat a szervezettől független személyek nagy csoportjának szervezi ki, jellemzően online formában. A chicagoi múzeum most a tematika kiválasztásában számít az érdeklődők ötleteire.

A tömegre lehet apellálni

Az érdeklődés máris nagy, hiszen nem mindegy, hogy ki hogyan látja a várost, a múzeumot és képzeli el annak leendő kiállításait. Az ilyen megkérdezések vagy feladatkiszervezések számos további felhasználási formával bővíthetők ebben az esetben is. A crowdvoting a tömegre bíz bizonyos döntéseket szavazáson keresztül, a crowdtesting a tesztelés területére vonja be a tömeget, a crowdfunding pedig különböző projektek finanszírozását oldja meg az online közösség segítségével. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a crowdsourcingot kreatív feladatok (design, írás, illusztráció) kiszervezésére használó megoldások, Magyarországon is.

Olcsóbb és a miénk

A Múzeum versenyképességét minden bizonnyal növeli, ha a helyiek határozhatják meg a következő bemutatók témáit. Ők biztosan elmennek majd. A kulturális intézmények ma még nem nagyon élnek az azonnali válaszadás lehetőségeivel, az internet adta lehetőségek kihasználása ezen a téren még nem mindennapos gyakorlat. A módszer maga is versenyképes, nem kell alkalmazni egy sereg diákot mondjuk, hogy kérdőíves kutatást végezzenek, majd valaki, valahol jó pénzért összegezze a válaszokat. Ez utóbbi persze nem maradhat el, de összességében töredék költségekkel számolhatunk.

Lavinaszerűen működik

A crowdsourcing különbözik a hagyományos outsourcing-tól, mivel itt a kiszervezés jellemzően egy előre meg nem határozott közönségnek történik, nem egy előre pontosan kiválasztott, megnevezett csoportot von be, szólít meg. A crowdsourcing gyakori felhasználási területe, hogy aprólékos munkákat kis szeletekre darabolva, sok közreműködő közt oszt szét. A „crowd”, azaz tömeg kifejezés a folyamatban a résztvevők nagy számából fakad, akik általában önkéntes alapon adnak valamit az egészhez, a közös kommunikációhoz. Mindenki csak egy kis darabbal járul hozzá a nagyobb, közös eredmény eléréséhez.

Több körben számítanak a résztvevőkre

Első körben minden ötletet befogad a múzeum vezetése, de Chicagóval összhangban kell, legyen és azzal az elképzeléssel, hogy a múzeum családbarát szeretne lenni. A második körben azután, szűkítik a javaslatokat és egy listát tesznek majd közzé az első 16 javaslattal. Ezek közül egyszerűen választhat majd a közönség, egyszerűen bepipálva a kiválasztott témaötletet. A lista előbb 8, majd 4 döntősre szűkül tovább, mielőtt a végső bent maradó téma ki nem választódik. Mindez online menedzselhető. Az ötlet az interaktivitáson alapul tehát, amelyet az összes megoldás közül ez használ ki legteljesebben, és többször is megszólítja, mozgósítja a résztvevőket.

Erősödik a jelenlét

Az Amerikai Múzeumok Szövetsége szerint jó és követendő példa ez a kezdeményezés sok más múzeumnak is, akik vagy ki szeretnék találni magukat, vagy nagyobb ismertséget, erősebb társadalmi elismertséget szeretnének építeni. Az elképzelések között biztosan lesz majd használhatatlan és sokkoló is, de ezek szűrhetőek. A Múzeum az ötleteket a közösségi médián és saját weblapján, illetve az erre a célra külön megadott e-mail címre várja.